2009. november 4., szerda

féktelen düh

Senkiként tudva, hogy játszanak veled. Harcolsz minden erőddel ellene. De te mégis azt érzed, amit elvárnak tőled...


A báb mestert soha senki nem figyeli játék közben. Pedig mindig ő az, akinek igazán hatalma van a szereplők felett. Kis ujja rezzen, a bábú sírva összezuhan. S ha kedve úgy tartja, mindenki őt szórakoztatja, akarva akaratlan. Minden az ő szépségére van. Mert ezt a világot ő és csak is ő irányítja.
Meg kell mondanom, hogy igazán szar humora van.

Minden csakis a hatalomról szól. Nevetnem kell, hogy ennyire szánalmasan egyszerű vagy. Nevetnem kell, mert eddig képtelen voltam kiröhögni azt, ami vagy.